Áprilisban érkezik Magyarországra az Európai Parlament jogállamisági tényfeltáró delegációja
A küldöttség célja, hogy felmérje, hogyan változott a jogállam helyzete az elmúlt években.
A küldöttség célja, hogy felmérje, hogyan változott a jogállam helyzete az elmúlt években.
A magyar kormány több szempontból egyetért a lengyel uniós elnökség azon megközelítésével, hogy minden téma kapcsán legyen a biztonság az elsődleges szempont – fogalmazott sajtótájékoztatóján Bóka János európai ügyekért felelős miniszter Brüsszelben, az Általános Ügyek Tanácsát követően. Ahol egyébként a magyar jogállamiság is téma volt.
A 2006-os tüntetésekről is szó volt a Magyarország ellen folyó jogállamisági eljárásról szóló szakbizottsági vitán Brüsszelben.
Bóka sérelmezi, hogy az Európai Bizottság szerinte nem azonos mércével ítéli meg a magyar és a lengyel jogállamiságot.
A régi lendülettel veszi elő a magyar ügyeket a decemberben hivatalba lépő testület. A pénzbefagyasztásokkal kapcsolatos eljárások szigorodnak és bővülnek, nem lesz változás az EU migrációs vagy zöldpolitikájában, és továbbra is napirenden marad a szerződésmódosítások ügye, amely többek között a vétójog eltörlését tartalmazza. Közben a kormány politikai súlya látványosan csökken.
Jövő héten tárgyalnak arról a tagállamok, hogy milyen irányba változott a magyar jogállamiság az elmúlt időszakban. A téma nem magyar kezdeményezésre, hanem tagállami nyomásra került napirendre.
Magyarország a 73. helyen áll a 142 országot felvonultató rangsorban.
Az új Európai Parlament nem lesz elnézőbb Orbán Viktorral szemben. Sőt, a magyar jogállamisággal foglalkozó EP-képviselők már arról beszéltek, hogy újabb eszközöket kell bevetni annak érdekében, hogy Magyarországon véget vessenek az uniós értékek aláásásának és az EU-s források elherdálásának.
A két skandináv ország kormánya azt javasolja egy közös levélben, hogy a mezőgazdasági kifizetéseket is zárolják a jogállamiság elveit sértő EU-tagországok előtt – írja a Népszava. A magyar és a lengyel gazdák is komoly forrásoktól esnének el.
Az Európai Unió költségvetésének legnagyobb tételét is visszatartanák azoktól az országoktól, amelyekben nem megfelelő a jogállamiság helyzete.
Időről időre, egyre sűrűbben derül ki, hogy a tagállamoknak elegük van a magyar kormány uniós döntéseket megbénító politikájából. A magyar szavazati jog felfüggesztése már nyílt beszédtéma EU-s berkekben, bár eddig úgy tűnik, hogy az átléphető vörös vonalak sosem fogynak el a nemzetközi diplomáciában.
Bőven több mint kétharmados többséggel fogadta el az Európai Parlament ennek a ciklusnak az utolsó, Magyarországgal kapcsolatos állásfoglalását. A 11. ilyen jellegű dokumentum is bírálatokat tartalmazott, de ahogy a korábbiakban, most is volt benne újdonság.